Világökörség Karikatúra Magazin
Nyitolap
Édua
Eggyel följebb
Tettamanti


Kaján Tibor

A kiállítás két apropója: egy évforduló és egy zseniális karikaturista. Pontosabban fogalmazva, egy zseniális karikaturista évfordulója: Kaján Tibor 2001 március harmadikán ünnepelte 80. születésnapját.
Az én döcögő szavaim helyett álljon itt egy Valachi Anna által készített interjú a Népszavából és néhány részlet Esterházy Péter (Kaján rajz itt) Goethe Intézetbeli beszédéből.

"Kaján Tibort jó nézni; olyan, mint kedves regényeink: újralapozható. Nem a fölfedezésvágy visz ismételten hozzá, noha mindig találunk valamit, amin átfutott az agyunk, az ébresztett agyunk, hanem az otthonosság végett szeretünk nála lenni.
...
Kaján olyan, mint mi, csak jobb. Finomabb, elegánsabb, könnyedén használja a műveltségét, rezignált, de nem kiábrándult, valahogy jobbak az arányai, nincsen kívül, de mégsem liheg, rálát arra, amiben benne nyakig, vagy ő talán csupán szügyig.
...
Szeretjük és tiszteljük őt, és szívesen tiszteljük, és nem érzünk késztetést, hogy ezt leverjük rajta. Nem keresünk szeplőt, szívesen vesszük olyannak, amilyen. Nem mert mindentudó; igaz, sokat tud. Egy öreg ember friss tudása az övé.
...
Kaján Arcimboldóval meg Escherrel társalog, ők a kollégái.
...
A karikaturista nyelve valamelyest olyan, mint a színészé: ott, akkor, helyben kell működnie. Másnap az már egy másik előadás, egy másik világ. A karikatúrának is azonnal kell hatnia, sőt, villámcsapásszerűen, vagyis egyszerűnek kell lennie. Kaján meg nem egyszerű, ugyanolyan bonyolult, körmönfont, mint ,mi". Aztán mégis. Kaján a jobbik intellektuális felünk.
"

Lássuk 'jobbik felünk' életrajzi adatait a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonból:

"Kaján (Kalász) Tibor, grafikus, karikaturista (Miskolc, 1921. márc. 03.)
1945-50: MKF, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1953, 1963: Ezüst kupa, Tolentino; 1964: Bordighera, II. díj; 1953, 1968: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; 1981: Munka Érdemrend arany fokozata; 1988 kiváló művész; 1992: Pulitzer-díj; 1994: Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSz díja). Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek a Lyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakuló mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusaira épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít. (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).
"

Végül pár szó a kiállításról. Sokat gondolkodtam, hogy milyen szálra fűzzem fel a rajzokat, végül úgy döntöttem, hogy a könyvein keresztül mutatom be a Mester stílusát, gondolkodását és tudását, hiszen mind az időrendi, mind a tematikai csoportosítás elég mesterkéltnek tűnt.
Jelenleg 3 kötet van a birtokomban, így egyelőre csak ezeket dolgoztam fel. Viszont a moduláris szerkezet lehetővé teszi, hogy ha sikerül egy-egy újabb könyvhöz hozzájutnom, akkor be tudom illeszteni azok rajzait is a kiállított képek közé.

Még egy dologról szólnék. Kaján Tibor politikai rajzai elérhetőek a neten is (a Magyar Hírlap oldalán kell megkeresni a karikatúra rovatot), de én ebben a kiállításban kerülni szándékozom a politikus hangvételt.

Ezek után lássuk a három kötet bemutatkozó oldalait:

- Kaján rajzok, 1955,
- Kaján Lexikon, 1969,
- Kaján Tükör, 1986.



A karikatúrák a szerző engedélyével szerepelnek a kiállításon.
Külön köszönettel tartozom Danó Ágnesnek az ötletért és Thuróczy Gergelynek a kiállítás szervezésében nyújtott sokrétű segítségéért.