 |

Kaján
Tibor
|
|  |
 |
 |
 |
A
kiállítás két apropója: egy évforduló és egy zseniális karikaturista.
Pontosabban fogalmazva, egy zseniális karikaturista évfordulója: Kaján
Tibor 2001 március harmadikán ünnepelte 80. születésnapját.
Az én döcögő szavaim helyett álljon itt egy Valachi
Anna által készített interjú a Népszavából és néhány részlet
Esterházy Péter (Kaján rajz itt)
Goethe Intézetbeli beszédéből.
"Kaján Tibort jó nézni; olyan, mint kedves
regényeink: újralapozható. Nem a fölfedezésvágy visz ismételten
hozzá, noha mindig találunk valamit, amin átfutott az agyunk, az
ébresztett agyunk, hanem az otthonosság végett szeretünk nála lenni.
...
Kaján olyan, mint mi, csak jobb. Finomabb, elegánsabb, könnyedén
használja a műveltségét, rezignált, de nem kiábrándult, valahogy
jobbak az arányai, nincsen kívül, de mégsem liheg, rálát arra, amiben
benne nyakig, vagy ő talán csupán szügyig.
...
Szeretjük és tiszteljük őt, és szívesen tiszteljük, és nem érzünk
késztetést, hogy ezt leverjük rajta. Nem keresünk szeplőt, szívesen
vesszük olyannak, amilyen. Nem mert mindentudó; igaz, sokat tud.
Egy öreg ember friss tudása az övé.
...
Kaján Arcimboldóval meg Escherrel társalog, ők a kollégái.
...
A karikaturista nyelve valamelyest olyan, mint a színészé: ott,
akkor, helyben kell működnie. Másnap az már egy másik előadás, egy
másik világ. A karikatúrának is azonnal kell hatnia, sőt, villámcsapásszerűen,
vagyis egyszerűnek kell lennie. Kaján meg nem egyszerű, ugyanolyan
bonyolult, körmönfont, mint ,mi". Aztán mégis. Kaján a jobbik intellektuális
felünk."
Lássuk 'jobbik felünk' életrajzi adatait a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonból:
"Kaján (Kalász) Tibor,
grafikus, karikaturista (Miskolc, 1921. márc. 03.)
1945-50: MKF, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő,
Koffán Károly. 1953, 1963: Ezüst kupa, Tolentino; 1964: Bordighera,
II. díj; 1953, 1968: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; 1981: Munka
Érdemrend arany fokozata; 1988 kiváló művész; 1992: Pulitzer-díj;
1994: Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll
(a MUOSz díja). Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása
óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör,
később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa
volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek
a Lyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság,
Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok
hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című
filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra
iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában
jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között
kialakuló mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor"
legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes,
Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt
stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája,
Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából
sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus
használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg
nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusaira épülnek.
A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az
elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek.
Kiindulópontot a leggyakrabban szó-szókép kapcsolata jelenti számára,
asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással.
Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte
a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések
megtalálásában, feltárásában és megfelelő formába öntésében látja.
Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek
hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála
után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít. (pl. Chaplin,
Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván)."
Végül pár szó a kiállításról. Sokat gondolkodtam, hogy milyen szálra fűzzem
fel a rajzokat, végül úgy döntöttem, hogy a könyvein keresztül mutatom
be a Mester stílusát, gondolkodását és tudását, hiszen mind az időrendi,
mind a tematikai csoportosítás elég mesterkéltnek tűnt.
Jelenleg 3 kötet van a birtokomban, így egyelőre csak ezeket dolgoztam
fel. Viszont a moduláris szerkezet lehetővé teszi, hogy ha sikerül egy-egy
újabb könyvhöz hozzájutnom, akkor be tudom illeszteni azok rajzait is
a kiállított képek közé.
Még egy dologról szólnék. Kaján Tibor politikai rajzai elérhetőek a neten
is (a Magyar Hírlap
oldalán kell megkeresni a karikatúra rovatot), de én ebben a kiállításban
kerülni szándékozom a politikus hangvételt.
Ezek után lássuk a három kötet bemutatkozó oldalait:
- Kaján rajzok, 1955,
- Kaján Lexikon, 1969,
- Kaján Tükör, 1986.
A
karikatúrák a szerző engedélyével szerepelnek a kiállításon.
Külön köszönettel tartozom Danó Ágnesnek az ötletért és Thuróczy Gergelynek
a kiállítás szervezésében nyújtott sokrétű segítségéért.
|
 |